..ma három éves Mirkován, akivel az első találkozónk 2011 szeptember elsején történt a Velencei tó partján.

Amikor mindenki az iskolakezdéssel bajlódott mi ötösben nyomultunk Ági Corsájával, plusz Mariann, aki már kétgyerekes anyaként érezte a családosok súlyát a vállán:)

Amíg Mikával a vízben küzdöttünk a langyos (jéghideg) vízzel, (nem hideg, nem hideg:) ), kerülve a harcias hattyúkat, addig Mirkó 13 naposan úgy megpirult az árnyékban, hogy öröm volt nézni :D

Épp két hete találkoztam velük, mily meglepő, megint vízparton, Balatonnál.

Persze, hideg volt, ború, nem volt csobbanás:)

Mika hozta az elgondolkodó zseni formáját, míg Mirkót sem lehetett eltéveszteni a kis kugliforma fejformájával:)

Azóta eltelt pár év, a közbenső időben nem is nagyon találkoztunk.

Hideg. Eső.

A szabadságom talán hatodik napjáig vezettem a fejemben a kis naplómat, akkor mind a 6 napon esett valamennyi eső. A durva rögtön az első napon volt, 20 percig szakadt a jég.

Néztem a házból, ahogy hatalmasakat koppanva zuhog a jég az autó tetejére, konkrétan azon gondolkodtam, vajon jön-e olyan sebességgel a jég, hogy benyomja a szélvédőt vagy csak a tetejét, motorháztetőt veri pöttyösre.

Persze, mindez két héttel azelőtt, hogy le kell adjam.

Megdöbbentő volt, hogy semmi sérülés nem került rá..Persze a másik ott álló autó beázott, nem kicsit.

A másik, mennyire nem volt kapacitásom mostanában erre járni.

Ez így marad.

Vagy nem:D

Szóval..HB Mirkován! :D