..de a mai nap után talán érthető is.

Irigylem azokat az embereket, akik hasznos időt tudnak eltölteni a szeretteikkel, van lehetőségük a szüleik, nagyszüleik életét első kézből megismerni.

Az élet, életek tapasztalatai, a tapasztalatok esszenciája nagyon sokat tud az ember életén változtatni, már ha elég érett ezek befogadására.

Talán nem árulok el nagy titkot ilyen felvezetés után, hogy a nagyszüleimről meglévő emlékeim hasonlóak egy jóféle Pannónia sajthoz, tele vannak kisebb-nagyobb lukakkal.

Nagyapám egyszerű ember volt, bár az életútja tele volt kanyarokkal.

Ami rémlik, az a mondata, amit gyakran mondott..Sose azt nézd, ki mit mond, hanem azt, mit tesz.

Komolyan vannak emberek, akik azt hiszik, hogy nulla befektetett munka egyszer a végtelenben az egyenlőségjel után eredményt fog mutatni? 

Nem vagyok matematikus alkat, de tudom azt, hogy a nulla szorzata mindig nulla.

Hogy az embernek energiát kell belefektetnie a munkájába, szabadidejébe, sportba, párkapcsolatába, hogy annak legyen lehetősége működni.

Sosem azt nézem mit mondasz, azt nézem, mit teszel.

Persze ennek semmi köze sem a cukorhoz sem a mai napomhoz. Vajon ki volt az az egy Indonéziában?

Soha nem fogom megtudni.